Érdekességek a szövetkezetek történetéből

A rochdale-i takácsok 1844-ben a kollektív vállalkozás révén önmaguk sorsát akarták javítani, olcsóbban áruhoz jutni, egyben a szövetkezés útját választva megoldást kerestek különböző igényeik kielégítésére és önművelődésük számára.

A [XIX. – XX.] századforduló előtti időkben (1895-ben) alakult meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége.

Az 1875-ben alkotott Kereskedelmi Törvény a szövetkezetet a kereskedelmi társaságok körébe sorolta. Lényegében ekkortól számíthatjuk, hogy a magyar jogrendszer a szövetkezést mint gazdasági formációt elismerte.

Két évvel a századforduló előtt Károlyi Sándor gróf kezdeményezésére alakult meg kereskedelmi céllal a Hangya. A központi iroda és raktár megszervezésével, valamint az árukapcsolatok kiépítésével egyidejűleg indult meg a propaganda a falusi szövetkezetek szervezése érdekében. Az első 1898. ápriliís 12-én Brogyánban, a szlovák kis faluban alakult. Majd a budapesti központ segítségével és a falusi intelligencia felkarolásával sorra tartották az alakuló közgyűléseket a paraszti vidékeken, főként a határszéleken. A századfordulón már 70 volt belőlük, s 1911-ben avatták az ezrediket Dömsödön. Bár a számuk a trianoni szerződés következményeként erősen megcsappant, így is 1938-ban mintegy 1500 szövetkezetet tartottak nyilván 600 ezres taglétszámmal.

Mint ahogy a magyar gazdaságot és a társadalmat, úgy a szövetkezeti mozgalmat is az  1945–49 közötti időszakban a sokszínűség jellemezte.  A különféle szervezetek más-más céllal, rendeltetéssel alakultak meg helyi, illetve országos jelleggel. Az egyes szövetkezeti központok, vagy áramlatok is szorosan kapcsolódtak a politikai pártokhoz.

Már az indulásnál (1945) a szövetkezeti mozgalmat sajátos kettősség jellemezte. Egyrészt a háború előtti szövetkezeti központok és szövetkezetek szinte változatlan rendszerben, formában újjáéledtek, másrészt új szövetkezeti erők is színre léptek. Ez utóbbiak közt a legjelentősebbek a földreform során a földhöz juttatottak megsegítésére, a fel nem osztható termelőeszközök hasznosítására megalakult földművesszövetkezetek voltak. Ezek a szegényparasztság érdekeit képviselték, sorsukat segítették. Keretükben jöttek létre még 1945-ben az első termelőcsoportok. Az ebbe tömörülők már akkor a közös gazdálkodás mellett döntöttek. A termelő, a beszerző, az értékesítő, a fogyasztási szövetkezetek egyre bővülő hálózatán túl lakossági szolgáltatásokat végző kisipari szövetkezetek is alakultak.

A demokratikus erők előrenyomulása következtében lehetővé vált, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése 1947 tavaszán egységes szövetkezeti törvényt alkosson (1947. XI. tc.). Ez nagy vívmány volt, az akkori harcok döntőbírója. Szakított a régi kereskedelmi törvény elveivel, a szövetkezeteket már nemcsak kereskedelmi társaságoknak tekintette, hanem társadalmi és gazdasági mozgalomnak is. Rögzítette, hogy a szövetkezet mindig gazdasági célból alakul, de emellett gondoskodniuk kell tagjaik közösségi szellemben való nevelődéséről, társadalomtudományi tájékozottságáról. A törvény ennek megfelelően határozta meg a szövetkezet fogalmát is. Kifejezte az önkéntesség elvének szigorú betartását. Jelezte, hogy a tagságot politikai párthoz, felekezethez vagy nemzetiséghez való tartozástól nem szabad függővé tenni. A törvény kimondta a szövetkezetek önállóságát.

 

[Forrás: Szlamenicky I. – Reform és a fogyasztási szövetkezetek; Szövetkezeti Szervezési Iroda; Budapest, 1989]

A móri ÁFÉSZ megalapítása

A Mór Járási Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1953. január 15-én alakult.

 

 

A szövetkezet induló vagyona: 25 541 Ft.

Működési körzet: Mór, Csókakő, Söréd, Nagyveleg, Pusztavám, Bakonycsernye, Gánt, Balinka.

Alapító igazgatósági tagok:

Móri Fmsz. Alakult: 1946. I. 27. Tagok száma. 180. Szekeres György, Zsombok József, Pék Ferenc, Törzsök József, Szinavel Lajos. Ügyvezető: Kolonits Lajos.	Csákberény Földmívesszövetkezet. Alakult: 1947. IV. 27. Tagok száma: 35. Beke Antal, Páncél Imre, Végh Antal, Németh József, Beke Pál, Kiss Ferenc, Pánczél Gábor, Rideg Gábor Ügyvezető: Trampler László	Csókakői Hangya. Alakult: 1920. I. 31. Tagok száma: 142
Gánti Földmívesszövetkezet. Alakult: 1947. V. 29. Tagok száma: 20. Harangozó József, Csekei Ferenc, Permjesz Pál,  Tanczos József.	Gánt-bányatelepi Hangya. Alakult: 1945. X. 13.	Nagyvelegi Földmívesszövetkezet. Alakult: 1947. I. 20. Tagok száma: 103. Szabó József, Tímár István, Dénes Frigyes, Jakus Imre, ifj. Farkas János, Horváth Pál, Németh Miklós.

Egyesülés

A Móri Járási ÁFÉSZ 1976. június 30-án egyesült a Fehérvárcsurgó és Vidéke ÁFÉSZ-szal.

Fehérvárcsurgó és Vidéke ÁFÉSZ

Működési körzet: Kincsesbánya, Magyaralmás, Isztimér, Bakonykúti, Bodajk, Fehérvácsurgó.

Alapító igazgatósági tagok:

Magyaralmási Földmívesszövetkezet. Alakult: 1946. II. 22. Tagok száma: 108. Auszmann György, Kerpel József, A. Németh József, H. Tóth  József, Paksi Imre.

Bakonykút és Vidéke Fogy. és Ért. Szöv. Alakult: 1947. V. 27. Tagok száma: 63. dr. Hortoványi Imre, Szaller István, Litschauer István.

A szövetkezet tevékenységi köre:

• A bolti kiskereskedelem
• A vendéglátás
• A kereskedelmi szolgáltatás
• Felvásárlási tevékenység
• Ipari tevékenység
• Az építőipari tevékenység
• Szállítási tevékenység
• A szolgáltatóipari tevékenység

A szövetkezet keretén belül működő gazdasági egységek:

• Konfekció üzem, Fehérvárcsurgó
• Fagylalt üzem, Fehérvárcsurgó
• Lakatos üzem, Fehérvárcsurgó
• Gázszerelő részleg, Székesfehérvár
• Üveges részleg, Mór

A szövetkezet keretén belül működő mezőgazdasági szakcsoportok:

• Móri Sertésztenyésztő és -Hizlaló Szakcsoport
• Móri Méhész Szakcsoport
• Bodajki Méhész Szakcsoport
• Móri Nyúltenyésztő Szakcsoport
• Móri Kisállattenyésztő Szakcsoport
• Vértes Környéke Kertészeti és Szőlészeti Szakcsoport
• Zöldség- és Gyümölcstermelő Kert és Géphasznosítási Szakcsoport
• Kisárutermelő Szakcsoport, Bakonycsernye
• Kisállattenyésztő Szakcsoport, Kincsesbánya
• Kisállattenyésztő Szakcsoport, Pusztavám

Jelenlegi nevünk felvétele

A járások megszüntetése 1984. január 1-jén lépett életbe, ettől kezdve nevünk Mór és Környéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.